Stroke-túlélők pszichés kihívásai - Teher lettem?

Milyen segítséget adhat a pszichológus egy szomatikus betegség esetén – teszik fel Poczik Emese tapasztalatai szerint még mindig sokan a kérdést, amire a fiatal pszichológus mindjárt három szintű válasszal szolgál: a megelőzésben, a rehabilitációban és a betegedukációban egyaránt jelentős szerepe lehet. Különösen így van ez a stroke vonatkozásában.

A megelőzésben például az ismert kockázati tényezők kiszűrésén lehet a hangsúly, gondoljunk csak az olyan szenvedélybetegségekre, mint a dohányzás és a túlzott alkoholizálás, vagy olyan lelkierőt igénylő feladatokra, amit a túlsúly leadása, és az ehhez szükséges életmód-változtatás.

Az agyi katasztrófát elszenvedett emberek rehabilitációjának részeként pedig azért bír nagy jelentőséggel a pszichológiai segítség, mert egy ilyen helyzetben az embernek nem kizárólag testi funkciói sérülnek, hanem a lelke, pszichéje is. A stroke után rendkívül gyakran jelentkeznek pszichés zavarok, az esetek 10-35 %-ban kell a betegnek fizikai problémái mellett depresszióval, szorongásos kórképekkel és/vagy  poszt traumás szindrómával megküzdeniük.

Az egyik legfontosabb lelki teher a stroke-túlélők számára, hogy ideiglenesen vagy örökre, kisebb-nagyobb mértékben elveszíti a kontrollt saját életük, saját testük felett. Ez a kontroll pedig minden egyes ember számára aki valaha élt a földön, egyaránt nagyon fontos.
Az új helyzetben a páciens tehernek érzi magát, és ezt a képzetet akarva-akaratlan számos tényező erősíti meg számára. Elveszíti régi szerepeit úgy a családban, mint a társadalom szélesebb köreiben. Lassan elmaradoznak a funkciójában károsodott ember mellől ismerősei, barátai, sajnos még családtagjai is. Az izoláció vonatkozásában fizikai állapota miatt is veszélyeztetett beteg végül teljesen magára maradhat segítséget és lelki támogatást nélkülözve, és mindez rövid utat jelent a depresszióhoz.
De még ha nem is hagyják magára szerettei, akkor is számos teher kerül az érintett vállára. A szorongás szinte természetes velejárója ennek az állapotnak. Egyrészt az ember ilyenkor fél az esetleges következő agyi katasztrófától (vagyis a haláltól és/vagy a még súlyosabb funkcióveszteségektől), másrészt mivel az agyvérzés hirtelen életet veszélyeztető állapotnak minősül, a túlélők poszt traumás szindrómában is szenvedhetnek, ami önmagában egy olyan súlyos pszichés probléma, amelyről külön könyveket írtak-írnak a szakemberek.

Óriási jelentősége van annak, hogy biztosítsuk a stroke-on átesett emberek számára az ilyenkor szükséges protektív faktorokat – élt szakszóval Poczik Emese. A legkézenfekvőbb és egyben leghatásosabb ilyen tényező a család, de sorstársak által is kiépülhet az érintett számára a felépülését támogató közeg. A hozzátartozók rengeteget tudnak segíteni, egy világot jelent pl., ha stroke-on átesett rokonunk véleményét rendszeresen kikérjük a család dolgait illetően, de a testi és lelki rehabilitáció alapját jelentő személyes motiváció felkeltése is könnyebb az olyan emberben, akiért drukkolnak.

Egy következő cikkben felteszünk Poczik Emesének néhány gyakorlatias kérdést is arra vonatkozóan, hogy milyen tanácsokkal látja el, illetve milyen technikákra tanítja meg klienseit a a stroke megelőzése érdekében és az agyi katasztrófa utáni rehabilitációs ellátás részeként.

forrás: Várószoba.hu