2014. január 25., szombat

Stroke-túlélők pszichés kihívásai - Teher lettem?

Milyen segítséget adhat a pszichológus egy szomatikus betegség esetén – teszik fel Poczik Emese tapasztalatai szerint még mindig sokan a kérdést, amire a fiatal pszichológus mindjárt három szintű válasszal szolgál: a megelőzésben, a rehabilitációban és a betegedukációban egyaránt jelentős szerepe lehet. Különösen így van ez a stroke vonatkozásában.

A megelőzésben például az ismert kockázati tényezők kiszűrésén lehet a hangsúly, gondoljunk csak az olyan szenvedélybetegségekre, mint a dohányzás és a túlzott alkoholizálás, vagy olyan lelkierőt igénylő feladatokra, amit a túlsúly leadása, és az ehhez szükséges életmód-változtatás.

Az agyi katasztrófát elszenvedett emberek /images/0000/0265/Poczik_Emese_fel.jpgrehabilitációjának részeként pedig azért bír nagy jelentőséggel a pszichológiai segítség, mert egy ilyen helyzetben az embernek nem kizárólag testi funkciói sérülnek, hanem a lelke, pszichéje is. A stroke után rendkívül gyakran jelentkeznek pszichés zavarok, az esetek 10-35 %-ban kell a betegnek fizikai problémái mellett depresszióval, szorongásos kórképekkel és/vagy  poszt traumás szindrómával megküzdeniük.

Az egyik legfontosabb lelki teher a stroke-túlélők számára, hogy ideiglenesen vagy örökre, kisebb-nagyobb mértékben elveszíti a kontrollt saját életük, saját testük felett. Ez a kontroll pedig minden egyes ember számára aki valaha élt a földön, egyaránt nagyon fontos.
Az új helyzetben a páciens tehernek érzi magát, és ezt a képzetet akarva-akaratlan számos tényező erősíti meg számára. Elveszíti régi szerepeit úgy a családban, mint a társadalom szélesebb köreiben. Lassan elmaradoznak a funkciójában károsodott ember mellől ismerősei, barátai, sajnos még családtagjai is. Az izoláció vonatkozásában fizikai állapota miatt is veszélyeztetett beteg végül teljesen magára maradhat segítséget és lelki támogatást nélkülözve, és mindez rövid utat jelent a depresszióhoz.
De még ha nem is hagyják magára szerettei, akkor is számos teher kerül az érintett vállára. A szorongás szinte természetes velejárója ennek az állapotnak. Egyrészt az ember ilyenkor fél az esetleges következő agyi katasztrófától (vagyis a haláltól és/vagy a még súlyosabb funkcióveszteségektől), másrészt mivel az agyvérzés hirtelen életet veszélyeztető állapotnak minősül, a túlélők poszt traumás szindrómában is szenvedhetnek, ami önmagában egy olyan súlyos pszichés probléma, amelyről külön könyveket írtak-írnak a szakemberek.

Óriási jelentősége van annak, hogy biztosítsuk a stroke-on átesett emberek számára az ilyenkor szükséges protektív faktorokat – élt szakszóval Poczik Emese. A legkézenfekvőbb és egyben leghatásosabb ilyen tényező a család, de sorstársak által is kiépülhet az érintett számára a felépülését támogató közeg. A hozzátartozók rengeteget tudnak segíteni, egy világot jelent pl., ha stroke-on átesett rokonunk véleményét rendszeresen kikérjük a család dolgait illetően, de a testi és lelki rehabilitáció alapját jelentő személyes motiváció felkeltése is könnyebb az olyan emberben, akiért drukkolnak.

Egy következő cikkben felteszünk Poczik Emesének néhány gyakorlatias kérdést is arra vonatkozóan, hogy milyen tanácsokkal látja el, illetve milyen technikákra tanítja meg klienseit a a stroke megelőzése érdekében és az agyi katasztrófa utáni rehabilitációs ellátás részeként.

forrás: Várószoba.hu

Mi is tehetünk arról, ha hajlamosabbak vagyunk a stroke-ra

A stroke egyike azoknak a betegségeknek, amik a legtöbb áldozatot szedik évente a világon. Sajnos, az emberek igen nagy százaléka érintett lehet, mert sok olyan tényező akad, melyek növelik ennek kockázatát – legyen az környezeti, vagy éppen belszervi probléma. A rizikófaktorokról, és azok lehetséges elkerüléséről beszél dr. Vida Zsuzsanna főorvos, a Trombózisközpont neurológusa.
A stroke egyike azoknak a betegségeknek, amik a legtöbb áldozatot szedik évente a világon. Sajnos, az emberek igen nagy százaléka érintett lehet, mert sok olyan tényező akad, melyek növelik ennek kockázatát – legyen az környezeti, vagy éppen belszervi probléma. A rizikófaktorokról, és azok lehetséges elkerüléséről beszél dr. Vida Zsuzsanna főorvos, a Trombózisközpont neurológusa.

Sok egészségügyi értékre kell odafigyelni

A stroke hajlamosító tényezői között számtalan olyan egészségügyi probléma, betegség fellehető, melyeket egy rutin kivizsgálással fel lehet deríteni, majd kezelni.
„A rizikófaktorok között előkelő helyen szerepel a népbetegségnek számító magas vérnyomás, különösen, ha a mért értékeke elérik vagy meghaladják a 160/90 Hgmm-es értéket legalább két egymást követő mérés alkalmával. A megfelelő gyógyszeres kezelés beállítását követően a vérnyomás rendszeres ellenőrzése szükséges ahhoz, hogy a valóban hatékony terápia révén kiiktassuk vagy legalábbis mérsékeljük ezen rizikófaktor súlyosságát.

A cukorbetegség szintén komoly veszélyt jelenthet az agyi erekre nézve, főleg, ha az kezeletlen. A megfelelő diéta, a szakorvos által javasolt terápia pontos betartása, a gyakran fennálló testsúlyfelesleg csökkenése egyaránt fontos a vércukorszint stabilizálásában, ilyen módon csökkentve a stroke kialakulásának lehetőségét. 

Ezen kívül a vér húgysavszintjének magas volta, valamint a zsírok magas szintje is hajlamosító tényezőként jelentkeznek.”

Genetikai hajlam
Egyes esetekben sajnos a genetikánkban kódolva hordozzuk a stroke lehetőségét. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenképpen be is fog következni, csupán azt, hogy a rizikófaktorunk magasabb.
„Sajnos, egyes esetekben a genetika is növeli a rizikófaktorokat, valamint nem elhanyagolhatón szempont az sem, ha a családban már előfordult stroke. Azonban szerencsére ezek a genetikai okok vizsgálhatóak, így ha a családban már előfordult, akkor érdemes kivizsgálást kérni.” – mondja a szakértő.

Mi is tehetünk róla
Ahogyan azt dr. Vida Zsuzsanna főorvos, a Trombózisközpont neurológusa is elmondja, nem minden esetben kereshetjük a bűnöst rajtunk kívül álló okokban. Sokszor éppen mi vagyunk azok, akik megemelik a stroke kialakulásának lehetőségét.
„A stroke előfordulási gyakorisága az utóbbi években emelkedő tendenciát mutat. A rizikófaktorok emelkedése szorosan összefügg az életmóddal is, például ha a beteg túlsúlyos vagy évek óta erős dohányos – vagyis napi minimum 10 szál cigarettát szív el -, akkor nagyobb az esély egy agyi érkatasztrófa bekövetkeztére. A túlzott alkoholfogyasztás is negatív hatással van az erek állapotára, így érdemes annak mennyiségét is csökkenteni, különösen, ha a családban már előfordult stroke.”

Forrás: Trombózisközpont
forrás: Várószoba.hu

Élet a Katasztrófa után

A stroke utáni állapot lelki kihívásai összetettek, sikereket elérni ebben óriási teljesítmény. Mégsem lehetetlen megbirkózni a feladatokkal, amelyek gyakorlatilag személyes életünk újbóli felépítését kívánják tőlünk úgy, hogy már egy másik, az előzőnél általában látszólag szegényesebb eszköztárból építkezhetünk. Óriási jelentőséggel bírhat ilyenkor a hozzátartozók segítsége, de a fő csatát természetesen magának az érintettnek kell megvívnia, hiszen az ő akarata működteti saját felépülését. Cikksorozatunk első részében ezért a stroke-on átesett ember szemszögéből vesszük sorra a szakértő, Poczik Emese segítségével a nehézségeket és a lehetséges megoldási irányokat, másik részében pedig a hozzátartozók szemszögéből mutatjuk be ugyanezt az utat.

A stroke utáni rehabilitáció alapvető feltétele az érintett motiváltsága, vagyis a beteg elhatározása és erőfeszítése nélkül a szakemberek nem tehetnek semmit az elérhető legjobb életminőség megvalósítása érdekében. A nehézségek sora azonban nem ér véget a rehabilitációs ellátás után sem, ellenkezőleg. Az érintettek ekkor maradnak igazán egyedül. Egy biztonságos teret, környezetet veszít el az ember, életében űr keletkezik – és elkezdődik a nagybetűs élet a stroke után.

Mielőtt az agyi katasztrófa bekövetkezett, az érintett éppen úgy élte életét, mint a többi egészséges ember. A baj hirtelen jön, nem lehet rá felkészülni. Ez egy olyan trauma, amelyet már önmagában nem szabad alábecsülni – hangsúlyozza Poczik Emese.
Az emberben ilyenkor óhatatlanul is olyan kérdések merülnek fel, mint hogy  “Miért kaptam stroke-ot? Miért pont én? Mi az, amiben rosszabb voltam mint mások?” A szakértő tanácsa szerint az első lépés, hogy ezeket a kérdéseket tudatosítsuk, merjük kimondani magunknak és akár másoknak is, és próbáljunk meg választ kapni. Annak megértése, hogy a stroke-on átesett ember nem rosszabb, mint mások, még ha nem is vigyázott egészségére megfelelően, akkor sem "érdeme szerint" történt ez vele, és hogy az agyi katasztrófa után is megmaradtak emberi értékei – annak ellenére is, ha szerepei megváltoznak – alapot szolgál a trauma feldolgozására.   
Ha ezeket a természetesen felmerülő kérdéseket kicsit elrendezte magában az ember, akkor optimális esetben elkezdődhet a gyászhoz hasonló folyamat. Egyéni, hogy kinek mennyi időt vesz ez igénybe és hogy ki mennyi időt tölt el egy-egy feldolgozási szakaszban.

Mit és miért kell gyászolni?
Mindazt, amit a stroke miatt elveszítettünk, sokszor szerepeinket, bizonyos készségeinket, akár munkahelyünket, esetenként beszédünk tisztaságát – csupa olyan dolgot, amelyek addig természetes részét képezték életünknek, és amelyeknek a továbbiakban – ideiglenesen vagy örökre – nem vagyunk már birtokában.
A szakértő javaslata szerint nagyon fontos, hogy már ezen a ponton próbáljunk meg kialakítani egy kétoldalú gondolkodásmódot: ne csak az elveszett dolgokat gyászoljuk, azt is hangsúlyozzuk magunknak, hogy mi az, ami megmaradt, amiből építkezni tudunk. Ez a megmaradt oldal idővel kiegyensúlyozhatja és pótolhatja az elveszett dolgokat. Ez a hozzáállás abban is segít, hogy számba vegyük, milyen lehetőségeket tudunk kihozni megmaradt képességeinkből – melyek azok a tevékenységek, amelyek végzésében sikereket érhetünk el. A sikerre az embernek önmagáért van szüksége, tehát nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, apróságok megtétele is  sikerrel járhat. Ezért ha már felfedeztük, mi az a tevékenység, amelyben aktuális állapotunkban eredményesek vagyunk (akár egy tárgy arrébb tétele) – vagy ami örömet okoz számunkra (akár egy hobbi), érdemes aktívan gyakorolni azt. A cél megtapasztalni, hogy környezetünkben hatékonyan helyt tudunk állni.
Összefoglalóan az volna a jó, ha előbb-utóbb egy építő jellegű gondolkodásmóddal tudnánk végiggondolni azt, hogy milyen képességeink vannak jelen állapotunkban és hogy ebből építkezve milyen reális célokat tűzhetünk ki magunk elé – mondja Poczik Emese.

Milyen tényezők nehezítik ezt a folyamatot?
A kudarctól való félelem frusztrációt és szorongást okoz. Ez stroke után gyakran előfordul az emberrel, ami ellen úgy tudunk hatékonyan küzdeni, ha felismerjük, mi zajlik le bennünk. Nyugodtan beszéljünk róla – tanácsolja a szakember – környezetünk meg fog érteni bennünket, nem kell ezt az állapotot természetesnek venni vagy szégyellni. Probléma lehet, ha a kudarctól való félelem elhatalmasodik az emberen és már nem is mer semmit kezdeményezni, passzív állapotba sodródik és így elakadhat egész rehabilitációs folyamata. A szorongás az újabb stroke bekövetkeztétől, a napi frusztráció, ami a készségek hiányából fakad végképp megkeserítheti életünket, az izoláció miatt pedig depresszió vagy súlyos pszichés zavar alakulhat ki az emberben. Ezeknek az állapotoknak a felismerésében természetesen a legnagyobb szerepe a hozzátartozóknak és az érintettet körülvevő szakembereknek van.

Segíts magadon, és…
Az ilyen hullámvölgyekben érdemes szakember – pszichológus – segítségét kérni, vagy bármi egyéb módon külső segítséget keresni. (A pszichológus segíthet a viselkedés-beli változásokat előidézni, pl. az újabb stroke elkerülése érdekében leszokni a dohányzásról, ezen kívül problémafókuszú és jövőorientált beszélgetéseket folytathatunk vele, megbeszélhetjük, hogy mi, hogyan és miért történt velünk, milyen jelenlegi állapotunk és milyen reális célokat tűzzünk ki magunk elé, emellett stressz- és szorongásoldó technikákat tanulhatunk és lehet csoport terápiára is menni, ahol mindenki egyénileg beszélhet saját élményeiről – akár halálfélelméről – és megtapasztalhatja az azonos problémával élő emberek között kialakuló megtartó erőt.)

A külső segítségre számtalan lehetőség van, melyekből a cikk alján konkrét ajánlat-listát is találhatnak olvasóink. Rengeteget lendíthet az ember lelki állapotán már az is, ha utána olvas akár konkrétan az ő helyzetére vonatkozó, akár általánosabban véve a problémáját is érintő könyvekben a megoldási lehetőségeknek. Ad egyfajta kontrollt, ha képezzük magunkat, valamint az is segít, hogy saját céljaink szolgálatába állítjuk megmaradt képességeinket.
Még intenzívebb tevékenység a telefonos vagy internetes kommunikáció kezdeményezése – mindkét csatornán lehet találni lelki segély szolgálatokat. Ezeken a módokon az is nyitni tud környezete felé, aki mozgásában korlátozott és ezért nem tud elmenni a kapcsolódó betegegyesületek rendezvényeire. (Létezik kifejezetten idős embereknek szóló telefonos szolgálat függetlenül attól, hogy beteg valaki vagy nem.) Az Interneten pszichológussal is kapcsolatba léphet, aki akar – az ember így nem veszi magára a terápiás keretek kötelezettségeit és a szakemberek enélkül is tudnak jó tanácsokat adni. Poczik Emese kiemelte a varoszoba.hu jelentőségét is – akár – mint nálunk – virtuálisan – akár személyesen egy betegklubban érdemes találkozni sorstársainkkal, hogy észre vegyük – nem vagyunk egyedül problémánkkal, megoszthatjuk egymással megküzdési stratégiáinkat és elfogadhatjuk mindazt a segítséget, amit egy ilyen szervezet kínál: előadásokat betegségünkről és a terápiákról, közös foglalkozásokat, jogi segítségnyújtást, akár a napi nehézségek (postára menés, hivatali papírok ügyintézése, stb.) megoldását, stb.
Hozzáállásunk is módosulhat a félig telt vagy félig üres pohár példájával bemutatott kettős látásmódhoz hasonlóan: "betegségem már nem elzár másoktól, hanem alkalmassá tesz arra, hogy egy közösség tagja legyek". Temészetesen nem mindenki számára vonzóak az ilyen közösségek – bár kétségtelenül rengeteget jelenthet azok számára is, akik alapvetően ódzkodnak ettől – de nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy kortól, nemtől függetlenül megtaláljuk létünk új értelmét, úgy, ahogyan mi magunk tudjuk.

Telefonos Lelkisegély Szolgálat: 116-123- éjjel -nappal
Caritas Lelkisegély Telefonszolgálat: 0680/505-503 - reggel 6-tól este 6ig
Meleg Háttér Telefonszolgálat: 0680/505-605 reggel 6tól- este 11ig
Idősek Délutáni Telefonos Szolgálata: 0680/200-866 este6tól 9ig
Hasznos oldalakwww.strokeliga.blogspot.comwww.delutan.hu
www.szolgalatok.lelkisegely.hu
pszichologus.lelkisegely.hu
www.szorongok.hu
wwwgyogytornahalozat.hu
www.strokeinfo.hu
www.beszedrehabilitacio.hu
www.aphasie.hu

Klubok
Újrabeszélők Klubja
Nemsokára várhatóak a Nemzeti Stroke Liga által megrendezésre kerülő foglalkozások

Könyvajánló
Dr. Jill Bolte Taylor: Mennybe döngölve. (Egy agykutató boldogító agyvérzése)

WHO: Hogyan kerüljük el a szívrohamot és a szélütést?

Jankovics Éva: Stroke- Egy család regénye

forrás: Várószoba.hu

A stroke gyakori baj

A stroke gyakori baj. Kevesebb előfordulás és enyhébb következmények – ezért harcol a Nemzeti Stroke Liga. A szervezet 20 éve működik, Völgyes Krisztina három éve tölti be az elnöki posztot. Szervezetük számára a prevenciós tevékenység éppen olyan fontos, mint a rehabilitáció elősegítése a stroke-on átesett emberek számára. Megelőzés céljával, nagy erőkkel gyártják a különböző felvilágosító szóróanyagokat. Völgyes Krisztina hangsúlyozta a gyermekek képzésének jelentőségét - az elnök asszony konkrétan tud olyan esetről, mikor az unokáival játszó nagypapát érte szélütés, és mivel a csemeték az iskolában hallottak már az agyvérzés jellemző tüneteiről, kihívták a mentőket és ezzel megmentették hozzátartozójukat. A szakszerű rehabilitáció a sroke-on átesett emberek számára nagyon fontos, és az is elengedhetetlen, hogy a lehetőségek hosszútávon álljanak a betegek rendelkezésére, ebből az állapotból felépülni ugyanis nem napok, sokkal inkább évek kérdése. A rehabilitáció feltételei közé tartozik, hogy a program személyreszabott legyen, és a beteg rendelkezésére álljon valamennyi rehabilitációs team tag, akinek szakértelmére az adott páciensnek szüksége van. A rehabilitációs szakorvos mellett a gyógytornász, a pszichológus, a logopédus, a gyógymasszőr, az ergoterapeuta és a szociális munkás a legfontosabb team tagok. A Liga abban igyekszik segíteni a rászoruló embereknek, hogy a neurológiai vagy belgyógyászati osztályról kikerülve ne csupán néhány hétig részesüljenek rehabilitációs ellátásban, hanem otthonukban is rendelkezésükre álljanak a szükséges eszközök és szakemberek, valamint szoros kapcsolatot ápolnak a rehabilitációs szakma képviselőivel – többek között az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet munkatársaival. Utóbbi együttműködésnek köszönhetően a Liga egyik tagjának jelenleg is egy vizsgálat keretén belül ingyenesen hozzáférhetővé teszik az új terápiának számító izomlazító botox kezelést, amivel a stroke utáni rehabilitációban jelentős eredményeket lehet elérni. Mindez további megoldandó feladatokat is felvet – mondta az elnökasszony – amelyek megoldásában jogi szakember tud csak segíteni. Mind a terápiás eszközökhöz való hozzáférés, mind a megváltozott munkaképességgel járó lehetőségek és jogok, a fogyatékkal élő emberek számára járó támogatások, a közgyógy-igazolás, de még a mozgássérült embereknek kiállított parkolási engedély megszerzése is nehézkes jogi szakértelem nélkül. A Liga ebben is segíteni tud a hozzájuk forduló érintetteknek, amióta a szervezethez csatlakozott dr. Pálmai Árpád biztosítási szakjogász és elvállalta a jogi tanácsadó szerepét. A Liga munkatársai mindezeken túl részt vesznek a nemzetközi betegegyesületi életben is, ami szintén nagy hasznára van a hazai pácienseknek. A Europian Patient Forum tagjaiként értesülhetnek a legkorszerűbb tájékoztató és érdekérvényesítő technikákról, így pl. jelenleg is részt vesznek Brüsszelben egy speciális e-health oktatási programban. Elsők között csatlakoztak a nemrég alakult Nemzeti Betegfórumhoz is, felismerve a tagságban rejlő, a stroke traumájától még megóvható, vagy az agyi katasztrófán már átesett emberek számára fordítható esetleges lehetőségeket. Magyarországon az érrendszeri megbetegedések felelősek a legtöbb egészségkárosodás miatti halálesetért (az összes haláleset 55 %-a ilyen okból következik be). Évente 45-50 ezer új stroke beteget regisztrálnak az ellátórendszerben. Az érintettek 1/3-a azonnal belehal az agyi katasztrófába, több, mint 1/3-uk valamilyen károsodással éli tovább életét és kevesebb, mint a betegek egyharmada épül fel teljesen. A Nemzeti Stroke Liga elérhetőségei Postacím: Hannibálné Völgyes Krisztina, 1121 Budapest, Budakeszi út 10 Tel.: +36 20 521 0914 E-mail: strokeliga@gmail.com