EPF Stroke_HU_Needs Assessment and Recommendations
Stroke stratégiai terv
Stroke Strategic Plan-Final
A
NEMZETI
STROKE PREVENCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS LIGA
STRATÉGIAI
TERVE
2014-2018
összefoglaló
A Nemzeti
Stroke Prevenciós és rehabilitációs Liga (Stroke Liga)
2014-2018-ra szóló stratégiai terve 6 fejezetből áll.
1. fejezet
Bevezetés: a Stroke Liga alakulásának,
létjogosultságának, az azt körülvevő egészségügyi
környezetnek a leírása; a stratégiai terv célja és az
elkészüléséhez vezető folyamat bemutatása
2. fejezet
Társadalmi jövőkép és küldetés: a Stroke
Liga társadalmi jövőképének és küldetésének leírása
3. fejezet
Alapértékek: a Stroke Liga alapértékeinek
bemutatása és definíciója
4. fejezet
Stratégiai célkitűzések: a Stroke Liga
stratégiai célkitűzései az elkövetkező 5 évre
5. fejezet
Cselekvési területek: a Stroke Liga stratégiai
célkitűzések megvalósulását szolgáló tevékenységek
6. fejezet
Indikátorok és monitoring: a stratégiai célok
megvalósulását mérő indikátorok felsorolása, illetve annak
leírása, hogy a szervezet miként fogja értékelni ezek
teljesülését; mik a stratégiai terv finomhangolásának
stratégiái, figyelembe véve az elért sikereket, a kihívásokat
és a külső környezet változásait
1. fejezet - Bevezetés
- A STROKE LIGA BEMUTATÁSA
A Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga
jelenlegi formájában és névvel 2011 nyarán alakult meg.
Elődje az 1993-ban megalakult Liga az Agyi Érbetegségek
Ellen közhasznú civil egyesület vezetősége beismerve a szervezet
működésének a 2000-es évek közepe óta tartó
eredménytelenségét – lemondott.
Hosszú ideje tartó személyes érintettség és jó
orvos szakmai kapcsolatok megléte miatt a Liga jelenlegi vezetősége
felvállalta - az egyesület megszüntetése helyett - ennek a nagyon
súlyosan érintett betegségcsoportnak a képviseletét.
A 2012-ben 210 tagot számlált az egyesület, akik nagy
része 70 év feletti.
Fő
tevékenységünk a rehabilitáció, a közvetlen segítségnyújtás,
információközvetítés és az érdekképviselet.
- Új tagok toborzása
- Szolgáltatások nyújtása a betegeknek (rehabilitáció, gyógytorna, beszédfejlesztés)
- Részvétel, előadásokon, országos és helyi rendezvényeken.
- Ingyenes egészségszűrések szervezése
- Brosúrák, kiadványok készítése, terjesztése a betegeknek és családtagjaiknak
Prevenciós
és rehabilitációs munkáink sikeressé tétele érdekében
keressük a kapcsolatot azokkal a betegszervezetekkel, akik
munkájukban részterületet tudnak vállalni. Több
betegszervezettel van szakmai kapcsolatunk (SZÍV SN Egyesület,
Afázia Klub, Nemzetközi Pető Intézet, Senior Centrum
Székesfehérvár, Patrónus Egyesület)
- EGÉSZSÉGÜGYI KÖRNYEZET
Az
általános magyarországi egészségügyi helyzetkép leírását az
1-es melléklet tartalmazza.
A
stroke angol szó, eredetileg ütést, csapást jelent. Magyarul
gutaütés, szélütés néven is ismerjük. Az agyban hirtelen
kialakuló vérellátási zavart jelenti, amelynek két formája van:
az egyik a gyakrabban fellépő agyinfarktus: mely az agyat ellátó
erek elzáródását, a másik pedig az agyvérzés, ami az agy
állományában vagy felszínén megrepedő artériát jelent. A
pitvarfibrilláció okozta stroke (AF), inkább a fiatalabb
korosztály megbetegedése, műthető, kezelhető. Az agy állományán
belüli repedés, ill. elzáródás az idősebbek, az
érelmeszesedéssel (magas vérnyomás, magas koleszterin, illetve
vércukorszint, túlsúly) járó kockázati megbetegedés.
A
fejlett országokban népbetegségnek számít a stroke,
Magyarországon pedig kiugróan sokan halnak meg a betegségben,
mivel a környezetük nem ismeri fel a tüneteket, és nem jutnak
időben kórházba és nem fordítunk kellő súlyt a megelőzésre.
Hazánkban
évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és 13 ezer ember veszíti
életét agyi érkatasztrófa következtében. Rendelkezésre
álló adatok szerint legalább félmillióan élnek a betegség
árnyékában. A szélütés hatással van az emberek további
életvitelére. A túlélők közel fele szenved féloldali
bénulásban, közel egynegyedük járásképtelen, ráadásul
valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint
60%-ában jelentkezik. Emellett a depresszió (32%), valamint a
beszédzavar (12-18%) is az esetek nagy százalékában jelent komoly
problémát. A stroke-on átesettek 10%-a válik tünetmentessé.
32-42%-uk önálló életvitelében segítséget igényel. Ma
Magyarországon másfél millió ember potenciálisan
veszélyeztetettnek számít a stroke-szempontjából.
- KRITIKUS TERÜLETEK
Magyarországon
évente ötvenezer kórházi felvétel történik akut stroke miatt.
Közülük egynegyede meghal, fele pedig maradvány tünetekkel
gyógyul, ami az egyénre nehezedő anyagi csapás mellett az
országot nagy gazdasági kiadásra kényszeríti. Az agyi
érbetegségek hátterében általában kimutatható egy vagy több
úgynevezett kockázati tényező, melyek megfelelő életmóddal, a
belgyógyászati alapbetegségek időbeli felismerésével és
megfelelő kezelésével kiiktathatók lennének.
A
maradvány tünettel gyógyuló stroke esetén a túlélők
társadalmi szerepe jelentősen hátrányba kerül: nem tudja
ellátni korábbi munkáját, munkavállaló szerepét feladni
kényszerül, családi helyzete meginog. A beteg folyamatos
ápolásra szorul, így a családokra nagy anyagi és szervezési
(háziápolás, házigondozás) teher hárul, sokszor a
családtagoknak is fel kell adniuk munkájukat a beteggondozás
miatt. Ezt a terhet lelkileg és anyagilag is nagyon nehezen élik
meg a családok.
Napjainkban
is a stroke-betegséget szégyellik, eltitkolják az emberek,
visszahúzódva, elbújva élik életüket, megszakítva minden
szociális, társas tevékenységet, így sokszor a segítő
rehabilitációs segítségekről sem értesíthetők. A
stroke-ot túlélőket a társadalom, és több esetben a
hozzátartozóik is úgymond leírják.
1.4.
A STRATÉGIAI TERV CÉLJA
2012-ben a European Patients’
Forum1
(EPF) elindította Kapacitásépítő Programját annak érdekében,
hogy 10 magyarországi nemzeti betegszervezet szervezeti
kapacitásának és érdekérvényesítési készségeinek
fejlesztését támogassa. Az átfogó cél a szervezeti kapacitás
megerősítése volt annak érdekében, hogy küldetésüket és
célkitűzéseiket hatékonyabban érjék el.
„Keressük
a lehetőséget az egyesület érvényesülésének útjához. Ezért
jelentkeztünk az European Patients’ Fórum Capacity Building
Programjába.
A
programtól várjuk az útmutatást a lehetőségek, szponzorok,
érvényesülés megtalálásához, ennek Magyarországon ½ millió
már átesett és közel 3 millió veszélyeztetett embercsoport
érdekeinek képviseletére. Szükségünk van tapasztalatcserére,
útmutatásra. Szeretnénk külföldi kapcsolatokat is kiépíteni.
A
program első szakaszában a kiválasztott szervezetek stratégiai
tervezési folyamaton és szervezeti kapacitás-felmérésen vettek
részt, melynek célja a stratégiai terv elkészülése és a
fejlesztési igények feltárása volt.
E
stratégiai terv célja, hogy a Stroke Liga meghatározza a saját
növekedését és hatékony működését az elkövetkező öt
évben, és világos irányt mutasson a tagság és az újonnan
csatlakozók számára. Ezen kívül meghatározó dokumentuma annak,
hogy mi a Stroke Liga és hol vannak együttműködési lehetőségek
külső érdekeltekkel.
A
tervezést megelőzően elkészült egy szervezeti átvilágítás,
elemzés. A stratégiai tervezési folyamat egy egynapos, a
szervezet képviselőivel folytatott tervezésből állt, majd a
dokumentum elkészülte után folyamatos konzultációk, javítások
történtek a szervezet vezetőjével egyeztetve. Ezzel párhuzamosan
elkészült a szervezeti kapacitások felmérése, fejlesztési
javaslatokkal.
Ez
a dokumentum nem kőbevésett, középtávú értékelésére a
szervezet fejlődéseivel és sikereivel párhuzamosan kerül sor.
2. fejezet - TÁRSADALMI JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉS
TÁRSADALMI
JÖVŐKÉP
Jövőképünk,
egy olyan világ, amelyben jelentősen csökken a stroke esetek száma
és minden stroke-on átesett beteg megkapja a rövid és hosszabb
távú személyre szabott segítséget és gondozást.
KÜLDETÉS
Küldetésünk
a stroke megelőzése, és a stroke-on átesettek rehabilitációja
szolgáltatásokkal, személyes segítségnyújtással,
információkkal és érdekérvényesítéssel, együttműködés az
egészségügyi dolgozókkal.
3. fejezet- ALAPÉRTÉKEK
HITELESSÉG
A
stroke-on átesettek személyek tapasztalataira építve végezzük
munkánkat, a szervezetet átlátható módon működtetjük.
NYITOTTSÁG
Szolgáltatásaink
és programjaink mindenki által igénybe vehetőek; összefogunk más
hazai és külföldi civil szervezetekkel és állami döntéshozókkal.
SEGÍTŐKÉSZSÉG,
EMPÁTIA
A
hozzánk fordulóknak különböző típusú, személyre szabott
segítséget nyújtunk.
4. fejezet - STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK
- Prevenció
Hozzájárulunk
a stroke esetek megelőzéséhez.
- Ellátáshoz való hozzáférés
Harcolunk
a magas minőségű rehabilitációs szolgáltatásokért, a
szociális ellátás és támogatás eléréséért a stroke betegek
és hozzátartozóik számára.
- Fenntartható szervezet
Megerősíteni
a szervezetben a betegképviseletet, a reprezentativitást, a humán
erőforrást és a pénzügyi stabilitást.
5. fejezet - CSELEKVÉSI TERÜLETEK
- Prevenció
- Közös prevenciós tevékenységek egészségügyi dolgozók szervezeteivel
- Információs, és oktatási anyagok fejlesztése
- A nagyközönséget célzó prevenciós kampányok
- Ellátáshoz való hozzáférés
- A stroke betegek mindennapos élethez szükséges információk átadása, a szolgáltatások elérhetőségének megosztása, személyre szabott konzultációs lehetőségek biztosítása.
- A betegcsoportot érintő hátrányok részletes bizonyítékainak összegyűjtése, s ezek felhasználása az érdekérvényesítésben.
- Aktív képviselet a Nemzeti Betegfórumban, szakmai fórumokon, valamint helyi önkormányzati szakmai bizottságokban való részvétel
- Fenntartható szervezet
- A szervezet irányításának felülvizsgálata a betegreprezentativitás erősítése érdekében.
- A szervezet menedzsmentjének és működési mechanizmusainak felülvizsgálata a stratégiai terv hatékony megvalósítása érdekében.
- A tagság összetételének kiértékelése, tagtoborzási stratégia kidolgozása.
- Forrásteremtési stratégia kidolgozása és adományszervezési tréning a szervezet képviselőinek.
6. fejezet – indikátorok és monitorozás
6.1
INDIKÁTOROK
- Prevenció
- A lakosság magasabb százaléka van tisztában a magas vérnyomás és a stroke közötti összefüggésről (legnagyobb rizikófaktor).
- Média megjelenések (stroke prevenció) száma nő.
- Van bizonyíték arra, hogy csökkent azok száma, akik szerint a stroke nem megelőzhető, nem kezelhető, és csak az időseket érinti.
- Ellátáshoz való hozzáférés
- A stratégiai időszak végéig létrehozunk legalább két stroke központot.
- Van kimutatható fejlődés a „ministroke” időben való diagnosztizálásában.
- 10 stroke túlélőből legalább 5 fő, valamint családtagjaik értesülnek a Liga létezéséről (stroke-ot követő 2 héten belül).
- A stratégiai időszak végére új partnerségeket építünk ki más szervezetekkel, hogy bővítsük a stroke betegek lehetőségeit.
- Fenntartható szervezet
- Jelentős növekedés van a tagok és az aktív tagok számában.
- Jól megtervezett és informatív weboldala van a szervezetnek.
- Különböző információs anyagok elérhetőek.
- Az önkéntesek száma és bevonódásuk mértéke nő.
- Az irányítás és menedzsment funkció elválik, legalább 3 fős teamje (stáb) van a szervezetnek.
- Kidolgozott FR stratégia, növekvő bevételek.
6.2
. MONITORING
A
haladást évente monitorozzák, az elnökség évente értékelőket
tart, ahol a sikerek és nehézségek megbeszélésre kerülnek, és
ha kell, újratervezik azokat.
1.
SZÁMÚ MELLÉKLET
A
magyarországi egészségügyi szektor általános helyzetelemzése
A mai magyarországi egészségügyi szektor helyzetét
tekintve röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy jelenleg szinte
minden területen folyamatosan romló és egyre kevésbé
fenntartható állapotban van. Ennek a folyamatos leromlásnak az
eredőit keresve elsősorban nem az 1989-es rendszerváltás előtti
problémákra kell koncentrálnunk, hanem inkább a közelmúlt
eseményeit kell számításba vennünk. Azt láthatjuk, hogy az
amúgy sem könnyen megoldható megörökölt infrastruktúra
keltette helyzetet további nem kellően átgondolt és mindig csak
egy adott részprobléma megoldására fókuszáló intézkedések
(vizitdíj, intézmények összevonása, megszűntetése) minden
alkalommal csak tovább rontották. A szektorban véghezvitt
szabályozási módosítások vagy a látszólag átfogó reformnak
tűnő tervek megvalósításánál csak az okozott nagyobb kárt a
magyar egészségügynek, amikor a különböző nem feltétlenül
szakmai érvek ütközése kapcsán végül is a reformnak induló
terveket még megvalósulásuk előtt visszavonták.
A
MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY FORRÁSAI
Egészségbiztosítás
- gyógyító szolgálatok működési költségei
- Állam
- népegészségügyi feladatok,
- (kiemelt) fejlesztések, beruházások,
- állampolgári jogon járó egészségügyi ellátások
- Tulajdonos
- invesztíció (létesítés, pótlás)
- Állampolgár
- járulékfizetés,
- önrészvállalás biztosítási szolgáltatásoknál,
- készpénzfizetés a biztosításon kívül eső szolgáltatásokért
- Munkáltató
- járulékfizetés,
- foglalkozás egészségügy költségei
GAZDASÁGI
HELYZET HATÁSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORRA
Magyarország gazdasági helyzete a rendszerváltást
követően pozitív irányba változott, stabilizálódott a korábbi
rendszertől örökölt terhek ellenére. A kommunista
államberendezkedés mesterségesen kölcsönökből és más
területek rovására fenntartott jóléte és szociális juttatásai
komoly adósságokat hagytak utódaikra. Ezeknek a terheknek a hosszú
távú hatásait a lakosság nagy része még a mai napig sem
értettet meg és csupán az aktuális kormányzó hatalom
felelősségét, vagy az azt megelőző másik politikai erő hibáit
emlegeti az éppen kialakult nehézségek miatt. Sokáig a térségben
a legígéretesebbnek tűnt a fejlődése, azonban a kormányzó
illetve ellenzéki politika rendszeres szembenállásának
köszönhetően ez a fejlődés lassulni kezdett, bizonyos
területeken stagnált. A fordulópontot a 2009-es év jelentette,
amikor is a nemzetközi gazdasági válság, az amúgy sem túl
stabil hazai helyzetet végképp kibillentette egyensúlyából. A
válság hatásait a kormány különféle intézkedésekkel próbálta
ellensúlyozni, amik az egészségügy amúgy is alulfinanszírozott
állapotát még inkább labilissá tették.
A különböző hazai és nemzetközi statisztikai
források adatai alapján megállapítható, hogy az egészségügy
finanszírozása csökkenő tendenciát mutat. Az 1990-es évekhez
képest mostanra közel 30%-kal csökkent a kórházi ágyak száma,
ami az elmúlt évtizedre nézve is több mint 10 000 ágyszámot
jelent. Míg ugyanezen időszakot tekintve az éves egészségügyi
kiadások növekedése alulmúlta az éves GDP növekedés mértékét.
Az egészségügyben dolgozók számának alakulása a 2000-es évek
elején bekövetkező emelkedés után mostanra ismét a húsz évvel
ezelőtti mértékre esett vissza. Jelenleg ezer főre 3,4 orvos jut,
míg ugyanennyi lakosra 7 kórházi ágy.
Az egészségügy jelenlegi finanszírozása azért is
tarthatatlan, mivel a közel 4 millió járulékfizető
befizetéseiből kellene megoldani a közel 10 millió magyar lakos
ellátását. Ez a helyzet 5-10 éven belül csak romlani fog a
demográfiai arányok változásával. A 60 év feletti korosztály
létszáma az elmúlt két évtizedben a háromszorosára nőtt, míg
a 14 év alattiak száma a harmadára csökkent. Várhatóan ez a
tendencia a továbbiakban sem változik. Így vagy a befizetők körét
kell a kormánynak bővítenie, vagy az alapszolgáltatások körét
szűkíteni.
A
MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER HELYZETÉNEK ÉS A LAKOSSÁG
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSAI, TENDENCIÁI EURÓPAI
VISZONYLATBAN
Európai viszonylatban vizsgálva a magyarországi
egészségügyi rendszer helyzetét, valamint a lakosság
egészségügyi állapotának aktuális változásait, azt a
megállapítást kell tennünk, hogy a korábbi eredményekhez
képest, amik felzárkózást mutattak az európai szintű
egészségügyi sztenderdekhez, jelenleg a Baltikum országainak
eredményeit éri el csupán a magyar egészségügy.
Összesítve az egészségügyi szektor különböző
indikátorai alapján elért területenkénti értékeket a vizsgált
34 európai ország közül csupán a következő országok
értékelése volt rosszabb Magyarországénál: Albánia, Macedónia,
Lettország, Románia, Bulgária, Szerbia.
A különböző betegségekből eredő halálozási
ráták rangsorában szinte minden esetben Magyarország az utolsó
3-5 helyezett között szerepelt, mindannak ellenére, hogy ezeknél
a betegségeknél (pl. IHD, stroke, egyes daganatos betegségek) az
összmortalitás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az
egészségügyi rizikófaktorok változásai az európai országok
tekintetében is nagyon eltérő tendenciákat mutatnak. Magyarország
a dohányzás területén továbbra is magas rátát mutat fel, míg
az alkoholfogyasztás a különböző rendelkezések eredményeképpen
csökkenni látszik. Különösen jelentős az obezitás
prevalenciája, melynek értéke az Európai Unió országai közül
az Egyesült Királyság és Magyarország esetében kirívóan
magas.
A következő években várható változások irányát
jelentősen befolyásolják nem csak a gazdasági életben
bekövetkező változások, de a fiatal orvosok, rezidensek tömeges
külföldre települése, és az orvosok tömeges nyugdíjaztatása.
Az országban megnövekedett nehézségek miatt, egyre
többen választották a külföldi munkavállalást, amiben az első
hullámot az egészségügyi szakemberek indították el, hiszen
szakképzettségük bárhol értékesíthető. Ennek hatására
vezette be ellenlépésként a kormány a rezidens orvos jelöltek
ún. röghöz kötését, vagyis, hogy az egyetemi képzést követően
5 évig kötelező Magyarországon munkát vállalniuk, vagy a
képzésük költségeit vissza kell fizetniük az államnak. Ennek
eredménye egy évek óta tartó huzavona, amelyben a kormány
egyszer enged a Magyar Rezidens Szövetség követeléseinek és a
rezidensek fizetését állami ösztöndíjjal egészítené ki, majd
a következő lépésként – 2012. október-november – tovább
csökkenti az egészségügyi felsőoktatásban is az államilag
finanszírozott helyeket és a támogatás feltételeként szabja az
itthoni munkavállalás kötelezettségét. Az államilag
finanszírozott felsőoktatási helyek számának drasztikus
csökkentése miatt kezdődtek 2012 végén diáktüntetések.
A másik kockázatos terület a kormány költségvetést
csökkentő intézkedései között a közalkalmazottak kötelező
nyugdíjaztatása 62 éves kor felett. Ezzel az állam egyfelől a
munkabér kiadásokon, másrészt a munkanélküliség mértékén
tudna csökkenteni, azonban a jelenlegi állományt tekintve ez a
60 000 aktívan praktizáló orvos közül 5000 nyugdíjazását
jelentené. Ez mindenképpen orvos hiányt és ellátási anomáliákat
jelentene az egész országban, de elsősorban a kistelepüléseken.
Ehhez a számhoz adódna még hozzá az évenként kb. 2000 orvos
elvesztése, akik külföldön vállalnak munkát. 2011-ben 1900
egészségügyi dolgozó kért igazolást az Egészségügyi
Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól külföldi
munkavállaláshoz, míg 2012-ben a számuk már 2100 volt.
Az egészségügyben dolgozók bérjuttatásainak
változása, a kórházak és ellátó helyek felszereltségének
fejlesztésére és fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó
stratégiai lépések, és a betegszervezetek lehetőségeinek
változása (pl. a magyar állam által létrehozott Nemzeti Beteg
Fórum működésén keresztül.) további aktuális kérdéseket
vetnek fel.
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás
lehetőségeit jól tükrözi a 2012. év végétől az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár honlapján elérhető várólista.
Ez az ország összes egészségügyi ellátó intézményében
régiókra és intézményekre bontva mutatja az adott ellátási
területen a különböző beavatkozások várakozási idejét és az
aktuálisan várakozók számát.
(https://varolista.oep.hu/varolista_pub/)
A
BETEGEK JOGAINAK KÉRDÉSEI ÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON
Az alapvető betegjogokat az 1997/CLIV. „Az
egészségügyről” szóló törvény szabályozza. A törvény II.
fejezetében találjuk az alapvető betegjogok felsorolását.
- Az egészségügyi ellátáshoz való jog
- Az emberi méltósághoz való jog
- A kapcsolattartás joga
- A gyógyintézet elhagyásának joga
- A tájékoztatáshoz való jog
- Az önrendelkezéshez való jog
- Az ellátás visszautasításának joga
- Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
- Az orvosi titoktartáshoz való jog
A betegjogok deklarálásának célja, hogy
(re)humanizálja és elősegítse az orvos-beteg kapcsolatot,
csökkentse a beteg és az orvos kiszolgáltatottságát is.
A jogi szabályozás alapvetően megadja a keretét a
betegjogok gyakorlati megvalósulásának, azonban az elméleti,
vagyis papíron meglévő szabályozás önmagában kevés. Hiszen
2012 szeptembere óta már a gyakorlatban is működnie kellene a
jelenleg csak papíron létező Országos Betegjogi, Ellátottjogi,
Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK).
Hosszas viták után a minisztériumnak november végére
sikerült vezetőt találni a szervezet élére. Az állami szervezet
feladata a betegjogok érvényesítése, betegdokumentációk
kezelése, a panaszjog gyakorlásának elősegítése, a különböző
jogi képviselők jegyzékének vezetése, az ellátáshoz való
hozzáférésben mutatkozó problémák feltárása, és a határon
átnyúló egészségügyi ellátás területének koordinálása. A
szervezet márciusra ígéri a betegjogi jogvédelmi hálózat
kiépülését, azonban a civilszervezetekkel még ezekről a
kérdésekről nem egyeztettek.
Az átmeneti helyzet éves szinten több tízezer
beteget érinthet, mivel a felmérések azt mutatják, hogy évente
ennyi beteg jogai sérülnek, és fordulna jogorvoslatért. Azonban
erre nincs lehetősége, mivel 2010 óta egymásután szűnt meg az
Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF), a Betegjogi, Ellátottjogi
és Gyermekjogi Közalapítvány, valamint a Nemzeti Egészségügyi
Tanács, feladataikat pedig a jogi kötelezettségeknek megfelelően
egyelőre semmilyen szervezet nem vette át.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet működése 3
évében nem csak betegjogi feladatokat látott el, amiben utódja
lehet az OBDK, de többek között olyanokat is, amiket nem vett át
megszűnése után egyik állami szerv sem. Példa erre az
egészségügyi várólisták vezetése, valamint, hogy a szektor
átláthatóságának érdekében weboldalukon folyamatosan
közzétették a kórházak naprakész információit a férőhelyekkel
vagy éppen a kórház ellen lefolytatott műhiba perekkel
kapcsolatban.
A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi
Közalapítvány-t (BEGYKA) szintén 2010-ben szüntette meg a
kormány racionalizálási elvek alapján, majd eljárásokat is
folytattak állítólagos szabálytalan működés miatt. A
közalapítvány feladatait ekkor az Országos Tisztifőorvosi
Hivatal (OTH) vette át, míg a közalapítványnál dolgozó
betegjogi munkatársak a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs
Hivatal (NSZRH) állományába kerültek.
A 2011-ben megszűntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács
helyzete jóval komolyabb, mivel a 14 éven keresztül működő
szervezet független tanácsadói minőségben dolgozott a kormány
egészségpolitikai tevékenységét segítve. A törvény
biztosította, hogy a kormány nem adhatott a szervezetnek
utasításokat, és nem korlátozhatta szakmai véleményének
kialakításában és annak nyilvánosságra hozatalában. A kormány
azzal érvelt a megszűntetés mellett, hogy a civil szféra már
annyira megerősödött, hogy a NET ideje lejárt. A döntés egészen
más fénybe került 2012-ben, amikor a civil szervezetekre vonatkozó
törvényt számos ponton módosított a kormány, ezzel korlátozva
a non-profit szektor hatását az országon belül.
SEMMELWEIS-TERV
A magyarországi egészségügy átalakítására 2010
októberében kiadott vitairat képezte alapját a 2011 júniusában
véglegesített Semmelweis-terv néven közzétett anyagnak. Bár a
júniusi dokumentumban több mint 100 intézmény és szervezet
hozzászólását köszönte meg a kormány, pl. a Magyar Orvosi
Kamara nyilatkozatban kritizálta, hogy a vitairatra küldött
megjegyzéseiket egyáltalán nem vette figyelembe a kormány és
semmiféle társadalmi vita nem alakult ki az anyaggal kapcsolatban.
2011 nyarán az országgyűlés elfogadta a
Semmelweis-tervet mint a magyar egészségügy megmentésére
vonatkozó tervet, annak ellenére, hogy az abban vázolt
intézkedések nagy részére a fedezetet sem a tervezet, sem később
az illetékes hatóságok nem jelölték meg.
A terv időbeosztása szerint a 2012-2014-es időszak
lesz az egészségügy fellendítésének, továbbá az egészségügyi
életpálya-modell bevezetésének megvalósulása. Azonban ezek
közül egyik megvalósulásának sincs egyelőre semmi jele.
Források:
OECD – Health at Glance Europe 2012
Health Consumer Powerhouse – Euro Health Consumer
Index 2012
WHO – Hungary: Health System Review 2011
WHO - European Health for all Database (HFA-DB) 2012
European Comission 2011
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése