Stratégiai terv 2014-2018

EPF Stroke_EN_Needs Assessment and Recommendations_Final
EPF Stroke_HU_Needs Assessment and Recommendations
Stroke stratégiai terv
Stroke Strategic Plan-Final


A


NEMZETI STROKE PREVENCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS LIGA
STRATÉGIAI TERVE
2014-2018



összefoglaló


A Nemzeti Stroke Prevenciós és rehabilitációs Liga (Stroke Liga) 2014-2018-ra szóló stratégiai terve 6 fejezetből áll.


1. fejezet
Bevezetés: a Stroke Liga alakulásának, létjogosultságának, az azt körülvevő egészségügyi környezetnek a leírása; a stratégiai terv célja és az elkészüléséhez vezető folyamat bemutatása

2. fejezet
Társadalmi jövőkép és küldetés: a Stroke Liga társadalmi jövőképének és küldetésének leírása

3. fejezet
Alapértékek: a Stroke Liga alapértékeinek bemutatása és definíciója

4. fejezet
Stratégiai célkitűzések: a Stroke Liga stratégiai célkitűzései az elkövetkező 5 évre

5. fejezet
Cselekvési területek: a Stroke Liga stratégiai célkitűzések megvalósulását szolgáló tevékenységek

6. fejezet
Indikátorok és monitoring: a stratégiai célok megvalósulását mérő indikátorok felsorolása, illetve annak leírása, hogy a szervezet miként fogja értékelni ezek teljesülését; mik a stratégiai terv finomhangolásának stratégiái, figyelembe véve az elért sikereket, a kihívásokat és a külső környezet változásait



1. fejezet - Bevezetés

    1. A STROKE LIGA BEMUTATÁSA
A Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga jelenlegi formájában és névvel 2011 nyarán alakult meg.

Elődje az 1993-ban megalakult Liga az Agyi Érbetegségek Ellen közhasznú civil egyesület vezetősége beismerve a szervezet működésének a 2000-es évek közepe óta tartó eredménytelenségét – lemondott.
Hosszú ideje tartó személyes érintettség és jó orvos szakmai kapcsolatok megléte miatt a Liga jelenlegi vezetősége felvállalta - az egyesület megszüntetése helyett - ennek a nagyon súlyosan érintett betegségcsoportnak a képviseletét.

A 2012-ben 210 tagot számlált az egyesület, akik nagy része 70 év feletti.

Fő tevékenységünk a rehabilitáció, a közvetlen segítségnyújtás, információközvetítés és az érdekképviselet.
  • Új tagok toborzása
  • Szolgáltatások nyújtása a betegeknek (rehabilitáció, gyógytorna, beszédfejlesztés)
  • Részvétel, előadásokon, országos és helyi rendezvényeken.
  • Ingyenes egészségszűrések szervezése
  • Brosúrák, kiadványok készítése, terjesztése a betegeknek és családtagjaiknak


Prevenciós és rehabilitációs munkáink sikeressé tétele érdekében keressük a kapcsolatot azokkal a betegszervezetekkel, akik munkájukban részterületet tudnak vállalni. Több betegszervezettel van szakmai kapcsolatunk (SZÍV SN Egyesület, Afázia Klub, Nemzetközi Pető Intézet, Senior Centrum Székesfehérvár, Patrónus Egyesület)


    1. EGÉSZSÉGÜGYI KÖRNYEZET
Az általános magyarországi egészségügyi helyzetkép leírását az 1-es melléklet tartalmazza.
A stroke angol szó, eredetileg ütést, csapást jelent. Magyarul gutaütés, szélütés néven is ismerjük. Az agyban hirtelen kialakuló vérellátási zavart jelenti, amelynek két formája van: az egyik a gyakrabban fellépő agyinfarktus: mely az agyat ellátó erek elzáródását, a másik pedig az agyvérzés, ami az agy állományában vagy felszínén megrepedő artériát jelent. A pitvarfibrilláció okozta stroke (AF), inkább a fiatalabb korosztály megbetegedése, műthető, kezelhető. Az agy állományán belüli repedés, ill. elzáródás az idősebbek, az érelmeszesedéssel (magas vérnyomás, magas koleszterin, illetve vércukorszint, túlsúly) járó kockázati megbetegedés.
A fejlett országokban népbetegségnek számít a stroke, Magyarországon pedig kiugróan sokan halnak meg a betegségben, mivel a környezetük nem ismeri fel a tüneteket, és nem jutnak időben kórházba és nem fordítunk kellő súlyt a megelőzésre.
Hazánkban évente 40-50 ezren kapnak szélütést, és 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. Rendelkezésre álló adatok szerint legalább félmillióan élnek a betegség árnyékában. A szélütés hatással van az emberek további életvitelére. A túlélők közel fele szenved féloldali bénulásban, közel egynegyedük járásképtelen, ráadásul valamilyen mértékű kognitív hanyatlás az esetek több mint 60%-ában jelentkezik. Emellett a depresszió (32%), valamint a beszédzavar (12-18%) is az esetek nagy százalékában jelent komoly problémát. A stroke-on átesettek 10%-a válik tünetmentessé. 32-42%-uk önálló életvitelében segítséget igényel. Ma Magyarországon másfél millió ember potenciálisan veszélyeztetettnek számít a stroke-szempontjából.


    1. KRITIKUS TERÜLETEK
Magyarországon évente ötvenezer kórházi felvétel történik akut stroke miatt. Közülük egynegyede meghal, fele pedig maradvány tünetekkel gyógyul, ami az egyénre nehezedő anyagi csapás mellett az országot nagy gazdasági kiadásra kényszeríti. Az agyi érbetegségek hátterében általában kimutatható egy vagy több úgynevezett kockázati tényező, melyek megfelelő életmóddal, a belgyógyászati alapbetegségek időbeli felismerésével és megfelelő kezelésével kiiktathatók lennének.
A maradvány tünettel gyógyuló stroke esetén a túlélők társadalmi szerepe jelentősen hátrányba kerül: nem tudja ellátni korábbi munkáját, munkavállaló szerepét feladni kényszerül, családi helyzete meginog. A beteg folyamatos ápolásra szorul, így a családokra nagy anyagi és szervezési (háziápolás, házigondozás) teher hárul, sokszor a családtagoknak is fel kell adniuk munkájukat a beteggondozás miatt. Ezt a terhet lelkileg és anyagilag is nagyon nehezen élik meg a családok.
Napjainkban is a stroke-betegséget szégyellik, eltitkolják az emberek, visszahúzódva, elbújva élik életüket, megszakítva minden szociális, társas tevékenységet, így sokszor a segítő rehabilitációs segítségekről sem értesíthetők. A stroke-ot túlélőket a társadalom, és több esetben a hozzátartozóik is úgymond leírják.


1.4. A STRATÉGIAI TERV CÉLJA
2012-ben a European Patients’ Forum1 (EPF) elindította Kapacitásépítő Programját annak érdekében, hogy 10 magyarországi nemzeti betegszervezet szervezeti kapacitásának és érdekérvényesítési készségeinek fejlesztését támogassa. Az átfogó cél a szervezeti kapacitás megerősítése volt annak érdekében, hogy küldetésüket és célkitűzéseiket hatékonyabban érjék el.
Keressük a lehetőséget az egyesület érvényesülésének útjához. Ezért jelentkeztünk az European Patients’ Fórum Capacity Building Programjába.
A programtól várjuk az útmutatást a lehetőségek, szponzorok, érvényesülés megtalálásához, ennek Magyarországon ½ millió már átesett és közel 3 millió veszélyeztetett embercsoport érdekeinek képviseletére. Szükségünk van tapasztalatcserére, útmutatásra. Szeretnénk külföldi kapcsolatokat is kiépíteni.
A program első szakaszában a kiválasztott szervezetek stratégiai tervezési folyamaton és szervezeti kapacitás-felmérésen vettek részt, melynek célja a stratégiai terv elkészülése és a fejlesztési igények feltárása volt.
E stratégiai terv célja, hogy a Stroke Liga meghatározza a saját növekedését és hatékony működését az elkövetkező öt évben, és világos irányt mutasson a tagság és az újonnan csatlakozók számára. Ezen kívül meghatározó dokumentuma annak, hogy mi a Stroke Liga és hol vannak együttműködési lehetőségek külső érdekeltekkel.
A tervezést megelőzően elkészült egy szervezeti átvilágítás, elemzés. A stratégiai tervezési folyamat egy egynapos, a szervezet képviselőivel folytatott tervezésből állt, majd a dokumentum elkészülte után folyamatos konzultációk, javítások történtek a szervezet vezetőjével egyeztetve. Ezzel párhuzamosan elkészült a szervezeti kapacitások felmérése, fejlesztési javaslatokkal.
Ez a dokumentum nem kőbevésett, középtávú értékelésére a szervezet fejlődéseivel és sikereivel párhuzamosan kerül sor.


2. fejezet - TÁRSADALMI JÖVŐKÉP ÉS KÜLDETÉS

TÁRSADALMI JÖVŐKÉP
Jövőképünk, egy olyan világ, amelyben jelentősen csökken a stroke esetek száma és minden stroke-on átesett beteg megkapja a rövid és hosszabb távú személyre szabott segítséget és gondozást.


KÜLDETÉS

Küldetésünk a stroke megelőzése, és a stroke-on átesettek rehabilitációja szolgáltatásokkal, személyes segítségnyújtással, információkkal és érdekérvényesítéssel, együttműködés az egészségügyi dolgozókkal.




3. fejezet- ALAPÉRTÉKEK


HITELESSÉG
A stroke-on átesettek személyek tapasztalataira építve végezzük munkánkat, a szervezetet átlátható módon működtetjük.


NYITOTTSÁG
Szolgáltatásaink és programjaink mindenki által igénybe vehetőek; összefogunk más hazai és külföldi civil szervezetekkel és állami döntéshozókkal.


SEGÍTŐKÉSZSÉG, EMPÁTIA
A hozzánk fordulóknak különböző típusú, személyre szabott segítséget nyújtunk.


4. fejezet - STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

  1. Prevenció
Hozzájárulunk a stroke esetek megelőzéséhez.


  1. Ellátáshoz való hozzáférés
Harcolunk a magas minőségű rehabilitációs szolgáltatásokért, a szociális ellátás és támogatás eléréséért a stroke betegek és hozzátartozóik számára.


  1. Fenntartható szervezet
Megerősíteni a szervezetben a betegképviseletet, a reprezentativitást, a humán erőforrást és a pénzügyi stabilitást.

5. fejezet - CSELEKVÉSI TERÜLETEK

  1. Prevenció
  • Közös prevenciós tevékenységek egészségügyi dolgozók szervezeteivel
  • Információs, és oktatási anyagok fejlesztése
  • A nagyközönséget célzó prevenciós kampányok


  1. Ellátáshoz való hozzáférés
  • A stroke betegek mindennapos élethez szükséges információk átadása, a szolgáltatások elérhetőségének megosztása, személyre szabott konzultációs lehetőségek biztosítása.
  • A betegcsoportot érintő hátrányok részletes bizonyítékainak összegyűjtése, s ezek felhasználása az érdekérvényesítésben.
  • Aktív képviselet a Nemzeti Betegfórumban, szakmai fórumokon, valamint helyi önkormányzati szakmai bizottságokban való részvétel


  1. Fenntartható szervezet
  • A szervezet irányításának felülvizsgálata a betegreprezentativitás erősítése érdekében.
  • A szervezet menedzsmentjének és működési mechanizmusainak felülvizsgálata a stratégiai terv hatékony megvalósítása érdekében.
  • A tagság összetételének kiértékelése, tagtoborzási stratégia kidolgozása.
  • Forrásteremtési stratégia kidolgozása és adományszervezési tréning a szervezet képviselőinek.


6. fejezet – indikátorok és monitorozás

6.1 INDIKÁTOROK

  1. Prevenció
  • A lakosság magasabb százaléka van tisztában a magas vérnyomás és a stroke közötti összefüggésről (legnagyobb rizikófaktor).
  • Média megjelenések (stroke prevenció) száma nő.
  • Van bizonyíték arra, hogy csökkent azok száma, akik szerint a stroke nem megelőzhető, nem kezelhető, és csak az időseket érinti.


  1. Ellátáshoz való hozzáférés
  • A stratégiai időszak végéig létrehozunk legalább két stroke központot.
  • Van kimutatható fejlődés a „ministroke” időben való diagnosztizálásában.
  • 10 stroke túlélőből legalább 5 fő, valamint családtagjaik értesülnek a Liga létezéséről (stroke-ot követő 2 héten belül).
  • A stratégiai időszak végére új partnerségeket építünk ki más szervezetekkel, hogy bővítsük a stroke betegek lehetőségeit.


  1. Fenntartható szervezet
  • Jelentős növekedés van a tagok és az aktív tagok számában.
  • Jól megtervezett és informatív weboldala van a szervezetnek.
  • Különböző információs anyagok elérhetőek.
  • Az önkéntesek száma és bevonódásuk mértéke nő.
  • Az irányítás és menedzsment funkció elválik, legalább 3 fős teamje (stáb) van a szervezetnek.
  • Kidolgozott FR stratégia, növekvő bevételek.


6.2 . MONITORING

A haladást évente monitorozzák, az elnökség évente értékelőket tart, ahol a sikerek és nehézségek megbeszélésre kerülnek, és ha kell, újratervezik azokat.



1. SZÁMÚ MELLÉKLET
A magyarországi egészségügyi szektor általános helyzetelemzése


A mai magyarországi egészségügyi szektor helyzetét tekintve röviden összefoglalva azt mondhatjuk, hogy jelenleg szinte minden területen folyamatosan romló és egyre kevésbé fenntartható állapotban van. Ennek a folyamatos leromlásnak az eredőit keresve elsősorban nem az 1989-es rendszerváltás előtti problémákra kell koncentrálnunk, hanem inkább a közelmúlt eseményeit kell számításba vennünk. Azt láthatjuk, hogy az amúgy sem könnyen megoldható megörökölt infrastruktúra keltette helyzetet további nem kellően átgondolt és mindig csak egy adott részprobléma megoldására fókuszáló intézkedések (vizitdíj, intézmények összevonása, megszűntetése) minden alkalommal csak tovább rontották. A szektorban véghezvitt szabályozási módosítások vagy a látszólag átfogó reformnak tűnő tervek megvalósításánál csak az okozott nagyobb kárt a magyar egészségügynek, amikor a különböző nem feltétlenül szakmai érvek ütközése kapcsán végül is a reformnak induló terveket még megvalósulásuk előtt visszavonták.



A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY FORRÁSAI
Egészségbiztosítás
    • gyógyító szolgálatok működési költségei
  • Állam
    • népegészségügyi feladatok,
    • (kiemelt) fejlesztések, beruházások,
    • állampolgári jogon járó egészségügyi ellátások
  • Tulajdonos
    • invesztíció (létesítés, pótlás)
  • Állampolgár
    • járulékfizetés,
    • önrészvállalás biztosítási szolgáltatásoknál,
    • készpénzfizetés a biztosításon kívül eső szolgáltatásokért
  • Munkáltató
    • járulékfizetés,
    • foglalkozás egészségügy költségei





GAZDASÁGI HELYZET HATÁSAI AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZEKTORRA
Magyarország gazdasági helyzete a rendszerváltást követően pozitív irányba változott, stabilizálódott a korábbi rendszertől örökölt terhek ellenére. A kommunista államberendezkedés mesterségesen kölcsönökből és más területek rovására fenntartott jóléte és szociális juttatásai komoly adósságokat hagytak utódaikra. Ezeknek a terheknek a hosszú távú hatásait a lakosság nagy része még a mai napig sem értettet meg és csupán az aktuális kormányzó hatalom felelősségét, vagy az azt megelőző másik politikai erő hibáit emlegeti az éppen kialakult nehézségek miatt. Sokáig a térségben a legígéretesebbnek tűnt a fejlődése, azonban a kormányzó illetve ellenzéki politika rendszeres szembenállásának köszönhetően ez a fejlődés lassulni kezdett, bizonyos területeken stagnált. A fordulópontot a 2009-es év jelentette, amikor is a nemzetközi gazdasági válság, az amúgy sem túl stabil hazai helyzetet végképp kibillentette egyensúlyából. A válság hatásait a kormány különféle intézkedésekkel próbálta ellensúlyozni, amik az egészségügy amúgy is alulfinanszírozott állapotát még inkább labilissá tették.

A különböző hazai és nemzetközi statisztikai források adatai alapján megállapítható, hogy az egészségügy finanszírozása csökkenő tendenciát mutat. Az 1990-es évekhez képest mostanra közel 30%-kal csökkent a kórházi ágyak száma, ami az elmúlt évtizedre nézve is több mint 10 000 ágyszámot jelent. Míg ugyanezen időszakot tekintve az éves egészségügyi kiadások növekedése alulmúlta az éves GDP növekedés mértékét. Az egészségügyben dolgozók számának alakulása a 2000-es évek elején bekövetkező emelkedés után mostanra ismét a húsz évvel ezelőtti mértékre esett vissza. Jelenleg ezer főre 3,4 orvos jut, míg ugyanennyi lakosra 7 kórházi ágy.
Az egészségügy jelenlegi finanszírozása azért is tarthatatlan, mivel a közel 4 millió járulékfizető befizetéseiből kellene megoldani a közel 10 millió magyar lakos ellátását. Ez a helyzet 5-10 éven belül csak romlani fog a demográfiai arányok változásával. A 60 év feletti korosztály létszáma az elmúlt két évtizedben a háromszorosára nőtt, míg a 14 év alattiak száma a harmadára csökkent. Várhatóan ez a tendencia a továbbiakban sem változik. Így vagy a befizetők körét kell a kormánynak bővítenie, vagy az alapszolgáltatások körét szűkíteni.


A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER HELYZETÉNEK ÉS A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSAI, TENDENCIÁI EURÓPAI VISZONYLATBAN
Európai viszonylatban vizsgálva a magyarországi egészségügyi rendszer helyzetét, valamint a lakosság egészségügyi állapotának aktuális változásait, azt a megállapítást kell tennünk, hogy a korábbi eredményekhez képest, amik felzárkózást mutattak az európai szintű egészségügyi sztenderdekhez, jelenleg a Baltikum országainak eredményeit éri el csupán a magyar egészségügy.
Összesítve az egészségügyi szektor különböző indikátorai alapján elért területenkénti értékeket a vizsgált 34 európai ország közül csupán a következő országok értékelése volt rosszabb Magyarországénál: Albánia, Macedónia, Lettország, Románia, Bulgária, Szerbia.
A különböző betegségekből eredő halálozási ráták rangsorában szinte minden esetben Magyarország az utolsó 3-5 helyezett között szerepelt, mindannak ellenére, hogy ezeknél a betegségeknél (pl. IHD, stroke, egyes daganatos betegségek) az összmortalitás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az egészségügyi rizikófaktorok változásai az európai országok tekintetében is nagyon eltérő tendenciákat mutatnak. Magyarország a dohányzás területén továbbra is magas rátát mutat fel, míg az alkoholfogyasztás a különböző rendelkezések eredményeképpen csökkenni látszik. Különösen jelentős az obezitás prevalenciája, melynek értéke az Európai Unió országai közül az Egyesült Királyság és Magyarország esetében kirívóan magas.
A következő években várható változások irányát jelentősen befolyásolják nem csak a gazdasági életben bekövetkező változások, de a fiatal orvosok, rezidensek tömeges külföldre települése, és az orvosok tömeges nyugdíjaztatása.

Az országban megnövekedett nehézségek miatt, egyre többen választották a külföldi munkavállalást, amiben az első hullámot az egészségügyi szakemberek indították el, hiszen szakképzettségük bárhol értékesíthető. Ennek hatására vezette be ellenlépésként a kormány a rezidens orvos jelöltek ún. röghöz kötését, vagyis, hogy az egyetemi képzést követően 5 évig kötelező Magyarországon munkát vállalniuk, vagy a képzésük költségeit vissza kell fizetniük az államnak. Ennek eredménye egy évek óta tartó huzavona, amelyben a kormány egyszer enged a Magyar Rezidens Szövetség követeléseinek és a rezidensek fizetését állami ösztöndíjjal egészítené ki, majd a következő lépésként – 2012. október-november – tovább csökkenti az egészségügyi felsőoktatásban is az államilag finanszírozott helyeket és a támogatás feltételeként szabja az itthoni munkavállalás kötelezettségét. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számának drasztikus csökkentése miatt kezdődtek 2012 végén diáktüntetések.
A másik kockázatos terület a kormány költségvetést csökkentő intézkedései között a közalkalmazottak kötelező nyugdíjaztatása 62 éves kor felett. Ezzel az állam egyfelől a munkabér kiadásokon, másrészt a munkanélküliség mértékén tudna csökkenteni, azonban a jelenlegi állományt tekintve ez a 60 000 aktívan praktizáló orvos közül 5000 nyugdíjazását jelentené. Ez mindenképpen orvos hiányt és ellátási anomáliákat jelentene az egész országban, de elsősorban a kistelepüléseken. Ehhez a számhoz adódna még hozzá az évenként kb. 2000 orvos elvesztése, akik külföldön vállalnak munkát. 2011-ben 1900 egészségügyi dolgozó kért igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól külföldi munkavállaláshoz, míg 2012-ben a számuk már 2100 volt.

Az egészségügyben dolgozók bérjuttatásainak változása, a kórházak és ellátó helyek felszereltségének fejlesztésére és fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó stratégiai lépések, és a betegszervezetek lehetőségeinek változása (pl. a magyar állam által létrehozott Nemzeti Beteg Fórum működésén keresztül.) további aktuális kérdéseket vetnek fel.
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás lehetőségeit jól tükrözi a 2012. év végétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján elérhető várólista. Ez az ország összes egészségügyi ellátó intézményében régiókra és intézményekre bontva mutatja az adott ellátási területen a különböző beavatkozások várakozási idejét és az aktuálisan várakozók számát. (https://varolista.oep.hu/varolista_pub/)

A BETEGEK JOGAINAK KÉRDÉSEI ÉS HELYZETE MAGYARORSZÁGON
Az alapvető betegjogokat az 1997/CLIV. „Az egészségügyről” szóló törvény szabályozza. A törvény II. fejezetében találjuk az alapvető betegjogok felsorolását.
  • Az egészségügyi ellátáshoz való jog
  • Az emberi méltósághoz való jog
  • A kapcsolattartás joga
  • A gyógyintézet elhagyásának joga
  • A tájékoztatáshoz való jog
  • Az önrendelkezéshez való jog
  • Az ellátás visszautasításának joga
  • Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
  • Az orvosi titoktartáshoz való jog

A betegjogok deklarálásának célja, hogy (re)humanizálja és elősegítse az orvos-beteg kapcsolatot, csökkentse a beteg és az orvos kiszolgáltatottságát is.
A jogi szabályozás alapvetően megadja a keretét a betegjogok gyakorlati megvalósulásának, azonban az elméleti, vagyis papíron meglévő szabályozás önmagában kevés. Hiszen 2012 szeptembere óta már a gyakorlatban is működnie kellene a jelenleg csak papíron létező Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK).
Hosszas viták után a minisztériumnak november végére sikerült vezetőt találni a szervezet élére. Az állami szervezet feladata a betegjogok érvényesítése, betegdokumentációk kezelése, a panaszjog gyakorlásának elősegítése, a különböző jogi képviselők jegyzékének vezetése, az ellátáshoz való hozzáférésben mutatkozó problémák feltárása, és a határon átnyúló egészségügyi ellátás területének koordinálása. A szervezet márciusra ígéri a betegjogi jogvédelmi hálózat kiépülését, azonban a civilszervezetekkel még ezekről a kérdésekről nem egyeztettek.

Az átmeneti helyzet éves szinten több tízezer beteget érinthet, mivel a felmérések azt mutatják, hogy évente ennyi beteg jogai sérülnek, és fordulna jogorvoslatért. Azonban erre nincs lehetősége, mivel 2010 óta egymásután szűnt meg az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF), a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, valamint a Nemzeti Egészségügyi Tanács, feladataikat pedig a jogi kötelezettségeknek megfelelően egyelőre semmilyen szervezet nem vette át.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet működése 3 évében nem csak betegjogi feladatokat látott el, amiben utódja lehet az OBDK, de többek között olyanokat is, amiket nem vett át megszűnése után egyik állami szerv sem. Példa erre az egészségügyi várólisták vezetése, valamint, hogy a szektor átláthatóságának érdekében weboldalukon folyamatosan közzétették a kórházak naprakész információit a férőhelyekkel vagy éppen a kórház ellen lefolytatott műhiba perekkel kapcsolatban.
A Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány-t (BEGYKA) szintén 2010-ben szüntette meg a kormány racionalizálási elvek alapján, majd eljárásokat is folytattak állítólagos szabálytalan működés miatt. A közalapítvány feladatait ekkor az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vette át, míg a közalapítványnál dolgozó betegjogi munkatársak a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal (NSZRH) állományába kerültek.

A 2011-ben megszűntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács helyzete jóval komolyabb, mivel a 14 éven keresztül működő szervezet független tanácsadói minőségben dolgozott a kormány egészségpolitikai tevékenységét segítve. A törvény biztosította, hogy a kormány nem adhatott a szervezetnek utasításokat, és nem korlátozhatta szakmai véleményének kialakításában és annak nyilvánosságra hozatalában. A kormány azzal érvelt a megszűntetés mellett, hogy a civil szféra már annyira megerősödött, hogy a NET ideje lejárt. A döntés egészen más fénybe került 2012-ben, amikor a civil szervezetekre vonatkozó törvényt számos ponton módosított a kormány, ezzel korlátozva a non-profit szektor hatását az országon belül.


SEMMELWEIS-TERV
A magyarországi egészségügy átalakítására 2010 októberében kiadott vitairat képezte alapját a 2011 júniusában véglegesített Semmelweis-terv néven közzétett anyagnak. Bár a júniusi dokumentumban több mint 100 intézmény és szervezet hozzászólását köszönte meg a kormány, pl. a Magyar Orvosi Kamara nyilatkozatban kritizálta, hogy a vitairatra küldött megjegyzéseiket egyáltalán nem vette figyelembe a kormány és semmiféle társadalmi vita nem alakult ki az anyaggal kapcsolatban.
2011 nyarán az országgyűlés elfogadta a Semmelweis-tervet mint a magyar egészségügy megmentésére vonatkozó tervet, annak ellenére, hogy az abban vázolt intézkedések nagy részére a fedezetet sem a tervezet, sem később az illetékes hatóságok nem jelölték meg.
A terv időbeosztása szerint a 2012-2014-es időszak lesz az egészségügy fellendítésének, továbbá az egészségügyi életpálya-modell bevezetésének megvalósulása. Azonban ezek közül egyik megvalósulásának sincs egyelőre semmi jele.

Források:
OECD – Health at Glance Europe 2012
Health Consumer Powerhouse – Euro Health Consumer Index 2012
WHO – Hungary: Health System Review 2011
WHO - European Health for all Database (HFA-DB) 2012
European Comission 2011


1 http://www.eu-patient.eu/

1 megjegyzés:

  1. Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és egyszerűen nyújtunk kölcsönöket, személyi kölcsönöket, autóhiteleket, otthoni hiteleket, diákhiteleket, üzleti kölcsönöket, feltalálói kölcsönöket, adósságkonszolidációt. stb.

    Kapjon engedélyt egy üzleti vagy egyéni hitelre ma, és szerezzen pénzeszközöket ugyanazon a alkalmazási héten. Ezek a személyes kölcsönök jóvá lehet hagyni, függetlenül a hitelezéstől, és sok boldog ügyfelünk van, aki támogatja ezt a követelést. De nemcsak megkapja a szükséges kölcsönöket; akkor a legolcsóbb lesz. Ez a mi ígéretünk: Garantáljuk a legalacsonyabb kamatlábat minden olyan kölcsön esetében, amely ingyenes fedezetet nyújt.

    Törekszünk arra, hogy pozitív tartós benyomást hagyjunk ügyfeleim elvárásainak túllépése során. Célunk, hogy méltósággal és tisztelettel kezeljük, miközben a legmagasabb minőségi szolgáltatást időben biztosítjuk. Nincs szükség társadalombiztosításra, és nem szükséges hitelesítési ellenőrzés, 100% -os garancia. Kérjük, azonnal válaszoljon az alábbi részletek alapján, ha érdekel a kölcsön, és mentes a csalásoktól.

    E-mail: progresiveloan@yahoo.com
    Call / WhatsApp: +16626183756
    Webhely: https://progresivefunding.wordpress.com



    VálaszTörlés